Cikkem azoknak sz�l, akik csak most kezdenek belek�stolni a fot�z�s alapjaiba. Nagy seg�ts�g lehet ez nekik, hisz n�mi h�tt�rtud�s n�lk�l egy, a t�m�ban �rt cikk meg�rt�se bizony neh�zs�geket okozhat. Gondoltam ki�rom nektek azokat a fogalmakat, amiket gyakran eml�tenek fot�s magazinokban, k�nyvekben.

Megapixel: Bizony-bizony, a sokszor emlegetett megapixel. Sokan bizony ennek a param�ternek a f�ggv�ny�ben v�s�rolnak f�nyk�pez�t, mert abban a hitben �lnek, minn�l nagyobb ez a sz�m, ann�l jobb a g�p. Ez �gy kereken nem igaz, mert a megapixel csak a k�p felbont�s�t hat�rozza meg. A k�pmin�s�g legink�bb az �rz�kel� m�ret�t�l, az objekt�vt�l �s m�g sok egy�b dologt�l f�gg. Persze az�rt �rdemes figyelni a megapixelek sz�m�t is, de nem m�rvad� adat a v�s�rl�sn�l. Egy sima, egyszer� kompakt g�polyan 8-12 megapixel k�z�tt mozog, az �n Lumixom 10 megapixeles.

Optikai zoom: Az optikai zoom eset�n azt a lehet�s�get adja meg sz�munkra a f�nyk�pez�g�p, hogy a f�kuszt�vols�got vari�ljuk. Ez�ltal r� tudunk k�zel�teni egy messzebb lev� t�rgyra/szem�lyre, de az eredeti t�vols�got is be tudjuk �ll�tani. Hasznos funkci� ez, b�r nem aj�nlott maxim�lis optikai zoomon fot�zni, mert a k�pmin�s�g l�tja k�r�t.

Digit�lis zoom: A digit�lis zoommal nem a f�kuszt�vols�got �ll�thatjuk, hanem a k�p egy r�szlet�nek felnagy�t�s�t k�vethetj�k el. Ilyenkor a k�sz k�p egy r�szlet�re tudunk r�k�zel�teni, ami szint�n min�s�groml�ssal j�r (nagyobbal, mint az optikai zoom haszn�lata).

Z�rid�: A z�rid� nem m�s, mint a k�p k�sz�t�s�nek ideje, avagy ameddig a blende nyitva van, �s beengedi a f�nyt. Ezeket legink�bb bridge �s DSLR g�peken lehet �ll�tani. R�vid z�rid�t akkor haszn�lunk, mikor a fot�zand� t�m�nk gyorsan v�ltoztat helyet, �s ezt egy pillanatk�ppel szeretn�nk meg�r�k�teni, ami nem mos�dik el. Ilyenek p�ld�ul a sportesem�nyek, mozg�sban l�v� dolgok, �llatok fot�z�sa. 
Nagy z�rid�vel akkor tal�lkozunk, ha mondjuk az �jszaka elmos�d�, mozg� f�nyeit szeretn�nk lekapni, vagy �pp f�nyfest�ssel pr�b�lkozunk. Ilyenkor 10-20 m�sodpercre �ll�tjuk a z�rid�t, de lehet t�bb percre, ak�r f�l �r�ra is. Ezt haszn�lj�k m�g azok a term�szetfot�sok is, akik a v�z egyenletes mozg�s�t szeretn�k fot�zni, s a k�p ut�na egy egybef�gg� v�zsugarat hoz ki. Vill�ml�s f�nyk�pez�s�n�l is ez a funkci� haszn�latos.

(els� k�p: hossz� z�rid�, elmos�d� f�nyek. m�sodik k�p: r�vid z�rid�, a madarak sz�pen kirajzol�dnak, nincs bemozdul�s.)

F�nyegyens�ly: M�s m�s f�nyforr�s m�shogy sz�nezi a k�pet. Ezt a funkci�t a feh�r sz�n korrekci�j�ra alkalmazzuk. Kompakt g�peken is lehet �ll�tani, olyan funkci�k k�z�l v�laszthatunk, mint; felh�s id�, napos id�, sz�rk�let, f�nycs�vil�g�t�s, izz�. �rdemes ezt �ll�tgatni, mert eg�sz j�l fel lehet jav�tani vele a k�p f�nyvil�g�t.

F�ny�rz�kenys�g/ISO: Ez, a nemzetk�zileg elfogadott m�rt�kegys�g, azt mutatja meg nek�nk, hogy adott id� alatt egy meghat�rozott m�ret� ny�l�son �t bees� f�nyb�l mennyit fog fel az �rz�kel�nk. Alacsony ISO �rt�kn�l kev�s a r�gz�tett f�nyt, alacsony zajszintet, �m szemcs�ss�get jelent, magasabb ISO �rt�k t�bb f�nyt �s nagyobb k�pzajt. Alacsony ISO-t akkor haszn�lunk, ha nagyon er�sek a f�nyviszonyok �s nem szeretn�nk, hogy a vil�gosabb r�szei a k�pnek ki�gjenek, m�g a magas ISO �rt�ket arra haszn�ljuk, hogy a kev�s f�ny ellen�re ne legyenek s�t�tek a k�peink. Ezt az �rt�ket lehet kompakt kamer�kon is �ll�tani, b�r nem olyan sokr�t�en, mint ahogy a mai t�k�rreflexes g�peken. �gyelj�nk az�rt arra, hogy az ISO �ll�tgat�sa ne menjen a k�p min�s�groml�s�nak rov�s�ra!

Rekesz�ll�s/blende: Az objekt�v belsej�ben tal�lhat� v�ltoztathat� �tm�r�j� ny�l�s az �gynevezett blende, maga a szerkezet a rekesz. Ennek a ny�l�snak a m�rete szint�n k�t param�tert hat�roz meg, els�sorban az adott id� alatt bejut� f�ny mennyis�g�t, m�sodsorban a k�p m�lys�g�less�g�t. A m�lys�g�less�g az egyik legszembet�n�bb param�tere a fot�z�snak. �ltala teljesen megv�ltoztathatjuk a k�p st�lus�t, hangulat�t, kiemelhet�nk vagy �pp elrejthet�nk olyan dolgokat, amiket szeretn�nk/nem szeretn�nk l�tni a k�p�nk�n. Minn�l kisebbre �ll�tjuk ezt az �rt�ket, ann�l jobban csak az a dolog fog ki�les�t�dni, ami a k�p el�ter�ben van, ez�ltal a h�tt�r elmos�dik. Klassz tr�kk�ket tudunk el�rni a m�lys�g�less�g �ll�t�s�val, pl. ha egy �llatkertben szeretn�nk lencsev�gre kapni egy �llatot, a r�csot gyakorlatilag "l�thatatlann�" tudjuk tenni.