Cikkem azoknak szól, akik csak most kezdenek belekóstolni a fotózás alapjaiba. Nagy segítség lehet ez nekik, hisz némi háttértudás nélkül egy, a témában írt cikk megértése bizony nehézségeket okozhat. Gondoltam kiírom nektek azokat a fogalmakat, amiket gyakran említenek fotós magazinokban, könyvekben.

Megapixel: Bizony-bizony, a sokszor emlegetett megapixel. Sokan bizony ennek a paraméternek a függvényében vásárolnak fényképezőt, mert abban a hitben élnek, minnél nagyobb ez a szám, annál jobb a gép. Ez így kereken nem igaz, mert a megapixel csak a kép felbontását határozza meg. A képminőség leginkább az érzékelő méretétől, az objektívtől és még sok egyéb dologtól függ. Persze azért érdemes figyelni a megapixelek számát is, de nem mérvadó adat a vásárlásnál. Egy sima, egyszerű kompakt gépolyan 8-12 megapixel között mozog, az én Lumixom 10 megapixeles.

Optikai zoom: Az optikai zoom esetén azt a lehetőséget adja meg számunkra a fényképezőgép, hogy a fókusztávolságot variáljuk. Ezáltal rá tudunk közelíteni egy messzebb levő tárgyra/személyre, de az eredeti távolságot is be tudjuk állítani. Hasznos funkció ez, bár nem ajánlott maximális optikai zoomon fotózni, mert a képminőség látja kárát.

Digitális zoom: A digitális zoommal nem a fókusztávolságot állíthatjuk, hanem a kép egy részletének felnagyítását követhetjük el. Ilyenkor a kész kép egy részletére tudunk ráközelíteni, ami szintén minőségromlással jár (nagyobbal, mint az optikai zoom használata).

Záridő: A záridő nem más, mint a kép készítésének ideje, avagy ameddig a blende nyitva van, és beengedi a fényt. Ezeket leginkább bridge és DSLR gépeken lehet állítani. Rövid záridőt akkor használunk, mikor a fotózandó témánk gyorsan változtat helyet, és ezt egy pillanatképpel szeretnénk megörökíteni, ami nem mosódik el. Ilyenek például a sportesemények, mozgásban lévő dolgok, állatok fotózása. 
Nagy záridővel akkor találkozunk, ha mondjuk az éjszaka elmosódó, mozgó fényeit szeretnénk lekapni, vagy épp fényfestéssel próbálkozunk. Ilyenkor 10-20 másodpercre állítjuk a záridőt, de lehet több percre, akár fél órára is. Ezt használják még azok a természetfotósok is, akik a víz egyenletes mozgását szeretnék fotózni, s a kép utána egy egybefüggő vízsugarat hoz ki. Villámlás fényképezésénél is ez a funkció használatos.

(első kép: hosszú záridő, elmosódó fények. második kép: rövid záridő, a madarak szépen kirajzolódnak, nincs bemozdulás.)

Fényegyensúly: Más más fényforrás máshogy színezi a képet. Ezt a funkciót a fehér szín korrekciójára alkalmazzuk. Kompakt gépeken is lehet állítani, olyan funkciók közül választhatunk, mint; felhős idő, napos idő, szürkület, fánycsővilágítás, izzó. Érdemes ezt állítgatni, mert egész jól fel lehet javítani vele a kép fényvilágát.

Fényérzékenység/ISO: Ez, a nemzetközileg elfogadott mértékegység, azt mutatja meg nekünk, hogy adott idő alatt egy meghatározott méretű nyíláson át beeső fényből mennyit fog fel az érzékelőnk. Alacsony ISO értéknél kevés a rögzített fényt, alacsony zajszintet, ám szemcsésséget jelent, magasabb ISO érték több fényt és nagyobb képzajt. Alacsony ISO-t akkor használunk, ha nagyon erősek a fényviszonyok és nem szeretnénk, hogy a világosabb részei a képnek kiégjenek, míg a magas ISO értéket arra használjuk, hogy a kevés fény ellenére ne legyenek sötétek a képeink. Ezt az értéket lehet kompakt kamerákon is állítani, bár nem olyan sokrétűen, mint ahogy a mai tükörreflexes gépeken. Ügyeljünk azért arra, hogy az ISO állítgatása ne menjen a kép minőségromlásának rovására!

Rekeszállás/blende: Az objektív belsejében található változtatható átmérőjű nyílás az úgynevezett blende, maga a szerkezet a rekesz. Ennek a nyílásnak a mérete szintén két paramétert határoz meg, elsősorban az adott idő alatt bejutó fény mennyiségét, másodsorban a kép mélységélességét. A mélységélesség az egyik legszembetünőbb paramétere a fotózásnak. Általa teljesen megváltoztathatjuk a kép stílusát, hangulatát, kiemelhetünk vagy épp elrejthetünk olyan dolgokat, amiket szeretnénk/nem szeretnénk látni a képünkön. Minnél kisebbre állítjuk ezt az értéket, annál jobban csak az a dolog fog kiélesítődni, ami a kép előterében van, ezáltal a háttér elmosódik. Klassz trükköket tudunk elérni a mélységélesség állításával, pl. ha egy állatkertben szeretnénk lencsevégre kapni egy állatot, a rácsot gyakorlatilag "láthatatlanná" tudjuk tenni.